A fizikai alkat az emberi egyed sajátja. Felnőttkorunkra többnyire tudatosul testképünk, szervezetünk igénye és működése, így saját tapasztalataink, valamint a környezetünkben élők visszajelzései alapján idővel kialakul bennünk egy többé-kevésbé helyes elképzelés, hová is tartozhatunk.
A manapság legelterjedtebb besorolás három fő alkati típust különít el: ektomorf, mezomorf és endomorf. Noha elnevezésük a csíralemezekből történő fejlődésre utal (ecto-, meso-, endoderma), konkrét és objektív fejlődéstani kapaszkodót ne keressünk, használatukat egyes fizikai paraméterek mellett a testtájak és a szöveti struktúrák jellemzői és arányai alapozzák meg.
Az ektomorf alkatúak alapvetően gracilisak, finomabb csontozattal, hosszabb végtagokkal, szűkebb mellkassal és vállal, kevesebb bőr alatti zsírszövettel, vékonyabb, sokszor igen ellenálló, de tömegében küzdelmesebben fejleszthető izomzattal. A tisztán ektomorf alkatú ember elhízásra nem hajlamos, éppen ellenkezőleg. Ehet amennyit akar, alapanyagcseréje eleve élénk, és még adaptálódni is tud valamilyen szinten a bevitt kalóriákhoz. Előfordulhat azonban, hogy a kor előrehaladtával – megfelelő aktivitás hiányában – még az ilyen testalkatú ember is felesleges kilókra tesz szert, különösen zsigeri zsírdepozícióval. Ez az alkat kalkulátorunkban a soványnak feleltethető meg.
A mezomorf alkatúaknak az előbbihez képest már erősebb a csontozatuk: a szélesebb mellkashoz, vállakhoz, a szélesebb csípőhöz kiterjedtebb izomtömeg, erősebb kötőszövet és több zsírszövet társul. Az ektomorfokhoz képest könnyebben fejlesztenek izmot, és ehhez jó alapként szolgál a szögletesebb testforma, az arányos végtagok. A többletkalóriák azonban kiegyensúlyozott alapanyagcseréjük ellenére veszélyessé válhatnak, és rendszeres fizikai aktivitás nélkül viszonylag gyors súlygyarapodáshoz vezethetnek. Szerencséjükre a testtömeg-csökkentés igényének is könnyebben, gyorsabban tudnak megfelelni. Kalkulátorunkban a normál testalkathoz rendelhetjük.
Az endomorfok határozott túlsúly nélkül is a testesebbek közé tartoznak. Az erősebb, olykor jelentősen vastagabb csontozatra kerek formákat alkotva épül a kötőszövet, izomzat. A kerekedő, puhább hatást az első két típushoz képest több zsírszövet kelti, főként hason, deréktájon, proximálisan vaskosabb végtagokkal (comb, felkar). Izomzatukat könnyen tudják fejleszteni, de a lassabb anyagcsere miatt elhízásra is hajlamosabbak, a felesleges kilóktól történő megszabadulás pedig komoly kihívást jelenthet. Megfelelő étrenddel és mozgásformákkal azonban elérhető és fenntartható a kívánt cél, mely leegyszerűsítve az izomszövet felülkerekedése a zsírszövet felett. Ez az alkat kalkulátorunkban az erősnek felel meg.
Érdemes röviden kitérni arra, hogy kevesebb tisztán ektomorf, mezomorf vagy endomorf embert látunk az utcán. Többnyire kevert típusokkal találkozhatunk, illetve lehetünk mi magunk is, például ekto-mezomorf vagy mezo-endomorf (az utóbb álló jelző hangsúlyával), avagy mezomorf-endomorf leírással, ami már a kettő kiegyensúlyozott arányát jelzi. Ha nem tartozunk tisztán egyikhez sem, érdemes a kalkulátornál kiválasztani azt az alkatot, amit magunkra nézve a leginkább jellemzőnek gondolunk (sovány-ektomorf, átlagos-mezomorf, erős-endomorf).
A kapott értékeket pedig annak megfelelően kell helyükön kezelni, hogy kevert, de egy típusra hangsúlyos, vagy kiegyensúlyozottan köztes (fele-fele) alkatúnak tartjuk magunkat. Megjegyzendő, hogy ektomorf és endomorf között maga a mezomorf tekinthető átmenetnek, így ekto-endomorf vagy endomorf-ektomorf alkat nem értelmezhető. Ne engedjünk a csábításnak a megengedőbb értékek kalkulálásához, mert ha jelentős túlsúllyal endomorf alkatúnak állítjuk be magunkat, miközben évtizedekig normál, esetleg gracilis testalkatúak voltunk, az pusztán önámítás lenne.
Nem volt célunk, hogy antropomorfológiai és anyagcsere-élettani vonatkozásokban részletesen kivesézzük ezt a témát. Olvasói kérdés kapcsán fogalmazódott meg az igény, hogy sorvezetőt adjunk ideális testsúly kalkulátorunkhoz, ami azonos testmagassággal, de különböző alkatokkal számolva más és más tolerábilis tartománnyal szolgál, segítve a tisztább képet ott, ahol egy genetikai tényező is jelentős szerepet játszhat.
Váli Béla Edgár
orvosiLexikon.hu
Kapcsolódó tartalom:
Ideális testsúly kalkulátor (tolerábilis tartománnyal)
Hasonló beosztás fűződik Ernst Kretschmer német pszichiáter (1888-1964) nevéhez. Az általa leírt aszténiás, atletikus és piknikus alkathoz személyiségjegyeket is társított, illetve egy-egy alkatot összefüggésbe hozott bizonyos mentális betegségek előfordulásának nagyobb valószínűségével. Következtetéseinek többségét már akkor vitatták.
